Nyírbátor
Nyírbátor város Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, a Nyírbátori járás központja. A 15-16. századból fennmaradt világi és egyházi építészeti emlékeiről, és a város egykori földesurairól, a Báthoriakról is híres. A város történelmét az egymást váltó fejedelmek, főurak – Báthoriak, Bethlenek, Rákócziak és Károlyiak – határozták meg. Virágzása mégis a Báthori-családhoz kötődik.
A megye délkeleti részén, a Debrecen–Nyíregyháza–Mátészalka háromszögben fekvő, hozzávetőlegesen 14 000 lakosú kisváros a Nyírség déli részének központja.
Az Alföld középső részei felől a Nyírségbe érkezve, ezen a vidéken láthatóan megváltozik a táj képe. A délebbi, végeláthatatlan síkságok helyébe egyre inkább lankás homokdombok lépnek, a növényzet dúsabbá, élénkebbé válik. A szántóföldek tábláit, az almáskerteket és a köztük kanyargó dűlőutakat úgyszólván mindenütt akácsor szegélyezi.
A térség fontosabb települései közül Máriapócs 11, Kállósemjén 14, Mátészalka 20, Nagykálló pedig 22 kilométerre, a kisebb települések közül Nyírvasvári 3, Piricse és Nyírcsászári 5-5, Nyírgyulaj 7,5, Nyírderzs 9,5, Nyírmihálydi pedig 19 kilométer távolságra található.
A megye délkeleti részén, a Debrecen–Nyíregyháza–Mátészalka háromszögben fekvő, hozzávetőlegesen 14 000 lakosú kisváros a Nyírség déli részének központja.
Az Alföld középső részei felől a Nyírségbe érkezve, ezen a vidéken láthatóan megváltozik a táj képe. A délebbi, végeláthatatlan síkságok helyébe egyre inkább lankás homokdombok lépnek, a növényzet dúsabbá, élénkebbé válik. A szántóföldek tábláit, az almáskerteket és a köztük kanyargó dűlőutakat úgyszólván mindenütt akácsor szegélyezi.
A térség fontosabb települései közül Máriapócs 11, Kállósemjén 14, Mátészalka 20, Nagykálló pedig 22 kilométerre, a kisebb települések közül Nyírvasvári 3, Piricse és Nyírcsászári 5-5, Nyírgyulaj 7,5, Nyírderzs 9,5, Nyírmihálydi pedig 19 kilométer távolságra található.
Térkép - Nyírbátor
Térkép
Ország - Magyarország
 |
 |
| Magyarország zászlaja | |
Jelenlegi határai nagyjából egyeznek az 1920-ban, az első világháborút lezáró trianoni békeszerződésben kijelölt határokkal. Ennek következményeként az ország elvesztette területének 71, lakosságának 58 százalékát. A két világháború között számos kormány alakult, többek között kommunista kormány is, melynek a bukása és felszámolása után megalakuló szolgált ki. Magyarország a Horthy-rendszerben a revízió reményében, a Szálasi-kormány alatt a német érdekeket kiszolgálva lépett be − ill. maradt hadviselő − a második világháborúban, de a kisebb-nagyobb sikeres harcok és a súlyos veszteségek ellenére sem ért el tartós áttörést, az 1947-es párizsi békeszerződés pedig kialakította a mai országhatárokat. A világháborút követően az ország a Szovjetunió megszállási övezetébe került. A rendszerváltásig kétszer került Magyarország a világpolitika középpontjába: először az 1956-os forradalom kapcsán, másodszor 1989-ben, amikor a páneurópai piknik során a keletnémetek nyugatra távozhattak.
Valuta / Nyelv
| ISO | Valuta | Szimbólum | Értékes jegyek |
|---|---|---|---|
| HUF | Magyar forint (Hungarian forint) | Ft | 2 |
| ISO | Nyelv |
|---|---|
| HU | Magyar nyelv (Hungarian language) |